Tibetan Herbs Hámlasztó az arcra

Description

TIBET EREJE A BŐR FIATALSÁGÁÉRT ÉS SZÉPSÉGÉÉRT!

Tavasszal a tibeti magashegységekben a hóvirág helyett a földből sem igazán növényekre, sem igazán gombákra hajazó fekete fejecskék bújnak elő, amelyek hihetetlenül népszerűek a keleti gyógyászatban, ugyanakkor ugyancsak rettegettek is, hiszen e nővényt sokan gyilkosnak tartják! Ez a növény-gomba a kínai hernyógomba (cordyceps) nevet viseli.

E legendás növény évszázadok során szolgált gyógyító szerként a császárok és az udvari előkelőségek számára mindenféle betegség és rendellenesség ellen. A kínai hernyógombából készített gyógyír csaknem csodaszernek minősült, s e legendás gombával kapcsolatos ismeretek nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Legritkább fajtáját, a kínai hernyógombát a tibeti magashegységekben gyűjtik be. E gomba, az erőt sugárzó helyeken tenyészvén, hihetetlen mennyiségű hasznos összetevőt, valamint az áldott föld energiáját szívja fel magába. Pontosan ezért a kínai hernyógomba hihetetlenül értékes és drága komponens, napjainkra a belőle készült kivonatot felhasználják mind a hagyományos, mind a modern gyógyászatban, a kozmetológiában, sőt, mi több, a gasztronómiában is.

Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás és az egzotikus konyhaművészet manapság oly divatos irányzatainak szószólói étrendjükbe már réges-rég bevették a kínai hernyógombát. Úgy tartják, hogy az segít növelni a szervezet tűrőképességét, erősíteni az ellenálló képességet, valamint javítani az ember általános közérzetét. A kínai hernyógombát étrend kiegészítőként alkalmazzák – őseredeti formájában, vagy akár a kényelmesebb felhasználást elősegítő mikro kapszulákban.

Egyébként, ami az őseredeti formát illeti: nem sokan tudják, hogy néz ki ténylegesen, illetve hogyan képződik a gomba. Mindamellett, nem érdemes megijedni a parazita gombát, vagy gyilkos gombát övező rettenetes történetektől. Hiszen bolygónk egy élő egész, s nem kárhoztatjuk az oroszlánt azért, mert az ragadozó. A kínai hernyógomba lényegében szintén ragadozó, amely egyszerűen igyekszik túlélni a tibeti magashegységek zord klimatikus körülményei között. A helyi lakosok a gombát „tungcsun-hszia-csao”-nak nevezik, ami annyit tesz: „télen rovar (értelemszerűen lárva), nyáron pedig fűszál”.

Hogyan jelenik meg a hernyógomba?

Az áttelelés lehetséges helyeit keresvén a gomba spórái betelepülnek a lepkék lárvájába, és ott várják ki, amíg a tibeti magashegységek „gyönyörei” elmúlnak: az alacsony hőmérséklet, az oxigén hiánya, a perzselő napsütés.

Egyébként pedig a lárvák életfázisa nem is annyira rövid – két-három évig léteznek, s ez idő alatt hatszor-nyolcszor vedlenek. A legveszélyesebb vedlések – a harmadik és a negyedik: éppen ebben az időszakban fertőződnek meg leggyakrabban a spórákkal vagy micéliumrészecskékkel.

A tibeti hernyógomba a lepkék egyetlen alrendjének lárváit választja ki – a Hepialidae, azaz a gyökérrágólepke-féléket, ezek a hegyekben, 3.500-4.000 méter magasságban élnek, hernyóik a föld alatt csúsznak-másznak, s a füvek gyökereivel táplálkoznak.

A gomba, bekerülvén a rovar testébe, ott eluralkodik. Az első néhány nap során a hernyó még képes mocorogni, közelebb vergődik a talaj felszínéhez, majd emelt fővel kimúlik, amelyből aztán kifejlődik a stróma (a növény szövete).

Ez az egész együttes a föld alatt, 2-5 centiméteres mélységben telel át. Ez idő alatt a lárva teste nem bomlik fel és nem fertőződik meg egyéb mikroorganizmusokkal, mivel a kínai hernyógomba az antibiotikum egyfajta hasonmása. Ha a lárva belsejében nincs elegendő tápanyag a gomba számára, akkor rácsatlakozik a közelben tenyésző gyógyfüvek és gyógynövények gyökérrendszerére, és azokat használja aktívan a táplálkozáshoz. A gomba fokozatosan benövi a lárva egész testét, sejtjeit a sajátjaival helyettesíti, majd tavasszal egy buzogányra emlékeztető, vékony szárként bújik ki a felszínre. Egyébként a kínai hernyógomba számos nyelvben meghonosodott neve – cordyceps – a latin „cord”, azaz „buzogány”, illetve „ceps”, azaz „fej” szavakból származik.

Mindezen tényezőknek köszönhetően a gomba felszívja magába a leghasznosabb és legértékesebb tápanyagokat, amelyek, még ha mégannyira sajátságosak is, hihetetlen energetikai és biológiai értéket képviselnek.

Végül is mit tartalmaz e növény összetétele?

A kínai hernyógomba számtalan biológiailag aktív anyagot tartalmaz, ezek közül is a légértékesebbek – a glükánok, a kordicepin és a kordicepinsav.

A gombát általában a természetes antibiotikus kordicepin forrásának tartják. Ezenfelül a hernyógomba tartalmaz poliszacharidokat (immunmodulátorokat), a szervezet számára pótolhatatlan D-, E- és C-vitamint, aminosavakat, fehérjéket, telítetlen zsírsavakat, ásványi anyagokat (K, Fe, Ca, Mg, Co), valamint több mint 80-féle enzimet.

Pontosan ez az a gazdag összetétel, amely révén a hernyógomba rendkívüli szabályozó hatást fejt ki az emberi szervezet működésére. E hatásba beletartozik a máj védelme, a tüdő tápanyagellátása, a szervezet feltöltés életenergiával, az öregedési folyamatok lelassítása és az ellenálló képesség erősítése.